A Solimarnál nagyra értékeljük a turizmust a gazdasági és társadalmi fejlődés miatt, amelyet az egész világon hoz a közösségek számára. A kulturális örökség védelme az egyik legfontosabb prioritásunk és egyben központi elemünk is fejlesztési cél minden projektünkben. Ha jól csinálják, egy erős turisztikai gazdaság felépítése nagyszerű módja annak, hogy bármely régió helyi lakosai ápolják saját kulturális örökségüket, és tartalmas oktatási élményeket nyújtsanak a látogatóknak. A mai utazók többet keresnek, mint csak szép kilátást és díszes vacsorákat; azt a hitelességet akarják, amely egy teljesen új kultúrába való búvárkodásból fakad. Tól től vidéki közösségek Örményországban nak nek Világörökségi helyszínek Portugáliában, tudj meg többet hogyan védheti meg a turizmus a kulturális örökséget.

 

 

Közösségépítés és felhatalmazás

Az egyik leghatékonyabb módja annak, hogy a turizmus megvédje a kulturális örökséget, a közösségi szerepvállalás. Ez akkor fordul elő, amikor a turistákat a helyi közösség történelméről és hagyományairól oktatják, és ez a közösség erősebb kohéziót és büszkeséget érez a kultúrtörténet iránt. Ezenkívül a kulturális javakra épülő turizmus arra ösztönzi a helyieket, hogy folytassák a történelmükbe ágyazott hagyományok és gyakorlatok továbbadását. Az a folyamat, amikor a közösség más tagjait tanítják ezekről a hagyományos módszerekről, az egység érzését kelti a történelemben. A közösségi szövetség érzése erősödik, ha a turisták kifejezetten a kultúra megtapasztalása céljából látogatnak el egy helyre.

Büszkék lehetünk arra, hogy az emberek a világ minden tájáról tudnak egy közösség történelmének és kulturális örökségének fontosságáról, és a közösség tagjai egyre jobban magukévá teszik örökségüket, ahogy ez a büszkeség növekszik és terjed. Atauróban (egy kis sziget Kelet-Timorban) a turistákat bátorítják a látogatásra a helyi művészeti és kézműves piacokon. A piacok növekvő népszerűsége arra ösztönzi a helyieket, hogy folytassák a kultúrájukat tükröző termékek kézműveskedését és létrehozását. Amikor a turisták értékelik az ehhez hasonló helyi piacokat, az büszkeséget vált ki a közösséggel, és lehetővé teszi számukra, hogy folytassák a kulturális szempontból jelentős munkát. Ahhoz, hogy ez megtörténjen, a Desztináció Menedzsment Szervezeteknek (DMO) és a helyi önkormányzatoknak biztosítaniuk kell, hogy a közösség érdekelt felei jelen legyenek és részt vegyenek a turizmus fejlesztésében.

A turizmus mint kulturális oktatási eszköz

Ha a turizmust a kulturális örökség védelmének és tájékoztatásának eszközeként tekintjük, akkor az oktatási eszköznek is tekinthető. A turizmus egy folyamatként fogható fel: pénzt cserélnek, egy közösség részeit bevonják a turista tartózkodása során, a turista pedig emlékekkel és érzésekkel távozik a helyről. Ha azonban a turistát olyan útvonalon vesznek részt, amely az örökségturizmusra összpontosít, az elvihető vagy „látogatás utáni viselkedés” valószínűleg jelentősebb. Ennek két fő oka van: 1) Aki a kulturális örökségturizmust keresi, az nagyobb valószínűséggel motivál, hogy tanuljon valamit az utazása során. (Nézze meg ezt a fantasztikus tanulmányt az Indonéziai Pedagógiai Egyetemtől, hogy többet megtudjon arról, amit tanulmányuk feltárt) és 2) A kulturális örökségturizmus természete lehetővé teszi a desztináció egy további rétegének feltárását.

Tegyük fel például, hogy egy turista ellátogat egy tengerpartra, hogy megnézze a naplementét egy adott helyen. A hely szépségének benyomásával távoznak. Mi lenne, ha a kulturális örökség keretei között lenne? Ahelyett, hogy csak nézné a naplementét, a turista megnézheti a naplementét, miközben egy hagyományos lakomán vesz részt, amely tiszteletben tartja a szigetet és mindazt, amit ad, és tartalmaz egy helyi népmesét arról, hogy mit jelent a naplemente a helyi kultúra számára. Ennek a naplemente élménynek most nagyobb jelentősége van a turista számára, akinek motivációja a tudáskeresésben rejlik. A turizmus nagy részét a turisztikai magatartást motiváló szándékok teszik ki, a kulturális örökségturizmussal való foglalkozás pedig lehetővé teszi a turisták számára, hogy kitágítsák látókörüket, mélyebb kapcsolatba kerüljenek az emberekkel és a desztinációval.

 

 

Az UNESCO Világörökség Fenntartható Turizmus Eszköztára

A világörökségi helyszínek egyetemes elismerését és besorolását a Az Egyesült Nemzetek Oktatási, Tudományos és Kulturális Szervezete (UNESCO) 1972-ben született egy nemzetközi szerződés, az Egyezmény a kulturális és természeti világörökség védelméről. Küldetésük, hogy a határok korlátaitól függetlenül világszerte ösztönözzék az emberiség számára értékes kulturális és természeti örökségi helyszínek azonosítását, védelmét és megőrzését.

Annak érdekében, hogy a helyszínkezelők, a nemzeti/helyi hatóságok, a helyi/nemzetközi turisztikai ágazat, vagy akár a látogatók és lakosok teljes mértékben megértsék az UNESCO világörökségi helyszíneinek és a fenntartható turizmusnak a lényegét, eszköztár az UNESCO biztosítja a holisztikus iránymutatást a desztinációk örökségeinek kezeléséhez. Lépésről lépésre útmutatás érhető el a megértéstől, a stratégiai tervezéstől, az irányítástól az érintettek bevonásáig, a valós esettanulmányok pedig elérhetők a weboldalon.

Erre a munkára építve a Solimar a közelmúltban elindította a Világörökség részét képező Selyemút utazásai című 10 hetes virtuális képzési programot közép-ázsiai turisztikai és kulturális örökségvédelmi hatóságok számára. Ez a program a kazahsztáni, üzbegisztáni, tádzsikisztáni és kirgizisztáni turisztikai érdekelt feleket tömörítő fenntartható turizmus tervezési és irányítási kapacitásépítő műhelymunka eredményeire épít. A workshopon a résztvevők megismerkedtek az UNESCO Világörökségi és Fenntartható Turizmus Programjával, valamint a kiemelkedő egyetemes értékű kulturális és természeti örökség megőrzéséhez szükséges eszközökkel. Ez a virtuális képzési program ezekre a tanulságokra épít azáltal, hogy újra egyesíti a részt vevő országok világörökségi és turisztikai hatóságait, hogy együtt dolgozzanak, hogy megtanulják, hogyan lehet jobban kezelni a fenntartható turizmust, hogyan lehet talpra állni és felkészülni a turizmus visszatérésére a COVID-19 korszakában, valamint határokon átnyúló útvonalak sorozatának kidolgozása, amelyek az UNESCO fenntartható turisztikai platformján – a Világörökségi Utazásokon – találhatók.

 

A fenntartható turizmusban szakosodott tanácsadó és marketing cégként mindig az a küldetésünk, hogy biztosítsuk, hogy minden tevékenységünk alapja a fenntarthatóság legyen. Dolgoznunk kell azon, hogy a fejlesztési folyamat során a kulturális és természeti erőforrások védelmet élvezzenek, ami a desztinációk hosszú távú sikeréhez vezet. A fenntartható turisztikai környezet kialakítása, a helyi közösségek megerősítése, valamint a kulturális értékek és örökség megőrzése elősegíti a megértést és az együttműködést a különböző ágazatokban érdekelt felek között. A helyi közösségekkel együttműködve több desztinációt segíthetünk felismerni, hogyan védheti meg a turizmus a kulturális örökséget, és ápolhatja közös történelmünket.

Ezt a blogot Gabby Whittaker, Kevin Lewicki és Kuanlin Lu írta 2021 júliusában