Fenntartható turizmus a fejlődésért

2017 a fenntartható turizmus a fejlődésért ENSZ éve volt, #IY2017. Ez volt az az év, amikor az Earth Changers elindult, és mint ilyen, meghívást kapott, hogy legyen meghatalmazott partner, mivel azért létezünk, hogy előmozdítsuk és támogassuk a legjobb fenntartható turizmust a fejlődés érdekében, és növeljük a tudatosság növelését a turizmusnak a fenntarthatósághoz való hozzájárulásával kapcsolatban. De mit is jelent ez valójában?

Mi a fenntarthatóság?

Az emberek általánosságban értik ezt a kifejezést, ami arról szól, hogy képesek vagyunk fenntartani vagy fenntartani valamit egy bizonyos ütemben, szinten vagy egyensúlyban, hogy a növekedésnek nincs negatív, destabilizáló hatása.

Tehát a turizmusra vonatkoztatva ez csak azt jelenti, hogy a globális turizmust a jelenlegi szintre kell korlátozni, nem pedig növelni, mert a több utazás negatív hatással lenne a világra?

Nem egészen. Mert nem csak a mennyiségről van szó (növekedés, korlátok vagy csökkenések), hanem a hatásokról is.

Egyszerűen fogalmazva, a fenntarthatóság minden megfontolása – életképes, fenntartható egyensúly – három dologra gyakorolt hatásokat együttesen vizsgálja, az úgynevezett „háromszoros aláhúzás”.

Ahol egy kereskedelmi szervezet „alsó sora” egyedül a profitja – az övé gazdasági előnyök – minden fenntarthatóságot további két tényezővel kell figyelembe venni, amelyek Szociális és Környezeti.

Tehát a Fenntarthatóság Hármas A lényeg 3 pillér egyensúlyát veszi figyelembe: társadalmi, környezeti és gazdasági:

Mi a fenntartható fejlődés?

1987-ben az ENSZ Környezetvédelmi és Fejlesztési Világbizottsága (WCED) kiadta a Brundtland-jelentést, más néven „Közös Jövőnk”, amelyet arra kértek fel, hogy tegyen javaslatot hosszú távú környezetvédelmi stratégiákra, mint „Globális változási menetrend” a fenntartható fejlődés 2000-re és azután történő elérésére. A fenntartható fejlődést úgy határozta meg, hogy

"Olyan fejlődés, amely kielégíti a jelen szükségleteit anélkül, hogy veszélyeztetné a jövő nemzedékeinek lehetőségét saját szükségleteik kielégítésére”.

A fenntartható fejlődést tehát a turizmus is előidézheti – de hogyan teszi ezt a turizmus?

Fenntartható turizmus

Az Egyesült Nemzetek Turisztikai Világszervezete (UNWTO) meghatározza fenntartható turizmus mint

"Turizmus, amely teljes mértékben figyelembe veszi jelenlegi és jövőbeli gazdasági, társadalmi és környezeti hatásait, kielégítve a látogatók, az ipar, a környezet és a fogadó közösségek igényeit."

De a „fenntartható turizmus” nem ellentmondás?

Nem okozunk-e negatív hatást azzal, hogy valahova utazunk, főleg repülünk?

Igen és nem. Bármely iparág vagy ágazat negatív hatással lehet, és bármely iparág vagy ágazat – beleértve a turizmust is – fenntarthatóbb lehet. A fenntartható turizmus nem a turizmus egyik „típusa” (például sétahajózás vagy kemping), és nem is meghatározott helyeken (például távoli dzsungelben vagy sivatagban) fordul elő, hanem az a szellemiség, amely alapján a szervezetet irányítják és a döntéseket meghozzák.

Tehát a (fenntarthatóbb) turizmusban a döntések nem csak a haszonszerzés érdekében születnek, hanem a háromszoros alapon, amely figyelembe veszi a költségeket és hasznokat környezeti és társadalmi, valamint gazdasági szempontból, és igyekszik megtalálni a megfelelő egyensúlyt a három dimenzió között. a hosszú távú fenntarthatóság biztosítása érdekében.

Tehát egy utazásnak valóban lehet negatív környezeti hatása, de egy utazás gazdaságilag vagy társadalmilag is pozitívan járulhat hozzá – éppen ezért nem egyértelmű és egyszerű.

Háromszoros előny

Felmerülhet az a vita, hogy a globális utazás leállítása jelentősen csökkentheti a turizmus szénlábnyomát, és ennek következtében az üvegházhatású gázok kibocsátására és az ember okozta globális felmelegedésre gyakorolt hatást.

Azonban nem a közlekedés az egyetlen, ami szén-dioxid-kibocsátást okoz: a szállások, túrák és egyéb kirándulási tevékenységek is. De bár ezek kétségtelenül negatív környezeti hatást gyakorolhatnak, a turizmus elvonása egyes országokból szó szerint megszakíthatja életútjukat, mivel más hatásokat is okozhat, többek között (de nem kizárólagosan):

Gazdasági Hatások: Külföldi bevételek exporton, vállalkozásokon, munkahelyeken és bevételeken, iparágak és szektorok közötti kapcsolatokon, beszerzéseken, ellátási lánc értékén, infrastruktúrán és pénzügyi rendszereken keresztül.

Szociális Hatások: Oktatás, egészség, jólét, hozzáférhetőség, kultúra és kulturális erőforrások – nyelv, élelmiszer, tánc, művészetek, öltözködés, örökség, épületek, viselkedés – erkölcs, megbecsülés, felhatalmazás, egyenlőség, politika, kultúrák közötti megértés, tolerancia és béke.

Környezeti Hatások: Természeti erőforrások és tőke, ökoszisztémák, tájak, erdőirtás, biológiai sokféleség, vadvilág, megőrzés, megőrzés, hulladék, víz, energia, épületek, környezetszennyezés, légkör és klímaváltozás.

A turizmus jelentős mértékben hozzájárul a GDP-hez és egy ország és kultúrája nemzetközi értékéhez. Messze kiterjedhet egy nemzet városi és vidéki társadalmára oly módon, ahogyan sok más iparág vagy ágazat nem tud, például a kitermelő iparágak, amelyek viszonylag kis területre összpontosítanak és azt érintik, szemben a turizmussal, amely országszerte utazik, és gyakran exportként értékesítik. .

A turizmus értéke a globális gazdaságban

A World Travel and Tourism Council 2019. évi gazdasági hatástrendjei azt mutatják, hogy az utazás és a turizmus 2018-ban képviselteti magát a globális gazdaságban:

• A globális GDP 10,4% : US$8,8 billió, ami meghaladja a mezőgazdasági, banki, autóipari és bányászati ágazatét.
• $2,8 billió közvetlen globális GDP hozzájárulás – nagyobb, mint az autógyártó szektor.
• 10 állásból 1: 319 millió (123 millió közvetlen, a többi közvetett és indukált): több mint ötször annyi, mint a bányászat és közel kétszer annyi, mint a pénzügyi szolgáltatások.
• 5 új állásból 1 az elmúlt 5 évben
• 3,91 TP3T növekedés: 8 egymást követő évben felülmúlja a tágabb gazdaságot (3,2%), immár a 2. leggyorsabb szektor a világon, a gyártás (4%) mögött, és megelőzi az építőipar (3,4%), a kiskereskedelem (3,3%), az egészségügy (+3,1%) szektort ), mezőgazdaság (1,8%), pénzügyi szolgáltatások (+1,7%) és kommunikáció (1,7%)
• A teljes globális export 6,51 TP3 tonnája
• A teljes globális szolgáltatásexport 27,21 TP3 tonnája
• 71.2% belföldi vs 28.8% nemzetközi turizmus kiadások: a legerősebb növekedés a fejlődő országokban tapasztalható.
• Az utazási költségek megoszlása: Szabadidő 78.5% vs 21.5% üzleti célra
• 2029-re a Travel & Tourism közvetlenül több mint 154 millió munkahelyet biztosít majd, ami évi 2,11 TP3 tonna növekedést jelent.

A vadturizmus számára, a 2019-es WTTC Economic Impact of Wildlife Tourism kiállítása:

• $120,1 milliárd / 4,4% GDP-hozzájárulás a globális gazdaságra 2018-ban: több mint ötszöröse az illegális vadon élő állatok kereskedelmének értékének.
• $343,6 milliárd gazdasági hozzájárulás figyelembe véve a globális multiplikátorhatásokat, ami megegyezik Dél-Afrika vagy Hongkong GDP-jével.
• 21,8 millió munkahely / 6,8% az összes támogatott turisztikai munkahelyből, ami Srí Lanka teljes lakosságának felel meg.
• Afrika egyharmada Utazás és turizmus bevételei

Az ENSZ Turisztikai Világszervezete (2019) arról is beszámolt, hogy az utazás és a turizmus 2018-ban a következőket képviselte:

• US$1,7 billió nemzetközi export, reálértéken 41 TP3 tonna növekedés az előző évhez képest, meghaladva az áruexportot (+31 TP3 tonna).
• 29% globális szolgáltatásexport és 7% az áruk és szolgáltatások teljes exportjából.
• 3. világméretű exportkategória, a vegyipar és az üzemanyagipar után, de megelőzve az élelmiszer- és autóipart.

A legkevésbé fejlett országok

A turizmus minden ország számára nyilvánvalóan fontos lehet, és a kevésbé fejlett országokban felértékelhető.

Ha korlátoznák a globális turizmust (pl. a globális felmelegedésre gyakorolt szén-dioxid-kibocsátás miatt), akkor vitathatatlanul azok az országok szenvednének leginkább, amelyeknek a legnagyobb szüksége van rá – a legkevésbé fejlett országok –, amelyek már amúgy is szegénységtől, emberi erőforrások (egészségügy, oktatási műveltségi kérdések) és gazdasági sebezhetőség (termelés, export stb.):

• A fejlődő országok adják a világ idegenforgalmi bevételeinek több mint 45 százalékát, és több mint 35 százalékát a nemzetközi idegenforgalmi bevételeknek. (Egyesült Nemzetek Kereskedelmi és Fejlesztési Konferenciája, 2013)

A turizmus a világ legkevésbé fejlett országainak (LDC-országai) közül az első 3 szektorban van, ha nem a legjobban, és minden bizonnyal az exportkereskedelem szempontjából is:

• US$ 21 milliárd 29 millió nemzetközi turistaérkezésből 2015-ben a 48 LDC számára
• A legkevésbé fejlett országok teljes exportjának 71 TP3T-a áruk és szolgáltatások, 10% nem olajexportőrök számára (UNWTO, 2016)
• 14% éves növekedés az LDC nemzetközi turistaérkezések átlaga, szemben a 7%-vel világszerte (2000–2014)

A legnépszerűbb országok, amelyek vendégexportja a GDP túlnyomó többségét adja: Aruba (84,5%), Makaó (80,6%), Zöld-foki-szigetek (73,2%), Réunion (71,5%), Maldív-szigetek (70,9%), Gambia (66,6%) , Bahamák (66.1%), Sao Tome & Principe (65.6%), Tonga (64.4%), Vanuatu (63.3%) (WTTC, 2019).

Nyilvánvaló, hogy a turizmust hogyan lehet jótékonyan átalakító erőként használni a kevésbé fejlett és minden országban.

A Fenntartható Fejlődési Célok (SDG)

A fenntartható turizmus tehát a fejlesztés eszközeként használható fel. Ezt a globális vezetők felismerték a 2012-es riói fenntartható fejlődésről szóló ENSZ-konferencián (más néven „Rio+20” vagy „Earth Summit 2012”), amely az 1992-es riói Föld-csúcstalálkozó 20 éves nyomon követése / United Nemzetek Környezetvédelmi és Fejlesztési Konferenciája (UNCED), valamint a 2002-es johannesburgi Fenntartható Fejlődési Világcsúcs (WSSD) 10. évfordulója.

A konferencián a tagállamok elismerték, hogy „jól megtervezett és jól irányított turizmus” hozzájárulhat a fenntartható fejlődés három dimenziójához (gazdasági, társadalmi, környezeti), és úgy döntött, hogy elindít egy folyamatot a Fenntartható fejlesztési célok (SDG-k)169 célból áll, amelyek a fenntartható fejlődés globális előmozdítását célozzák, hogy a millenniumi fejlesztési célokra építsenek a 2030-ig tartó időszakra vonatkozó Fenntartható Fejlődési Menetrend keretében az emberekért, a bolygóért, a jólétért, a békéért és a partnerségért.

SDG 8: A fenntartható, inkluzív és fenntartható gazdasági növekedés, a teljes és produktív foglalkoztatás és a mindenki számára elérhető tisztességes munka előmozdítása.
A turizmus a globális gazdasági növekedés egyik hajtóereje, és 11-ből 1 munkahelyet biztosít világszerte.

SDG 12: Fenntartható fogyasztás és termelés
A fenntartható fogyasztási és termelési (SCP) gyakorlatokat alkalmazó turisztikai ágazat jelentős szerepet játszhat a fenntarthatóság felé történő globális elmozdulás felgyorsításában.

SDG 14: Az óceánok, tengerek és tengeri erőforrások megőrzése és fenntartható használata a fenntartható fejlődés érdekében.
A tengerparti és tengeri turizmus, a turizmus legnagyobb szegmense, különösen a fejlődő kis szigetországokban (SIDS), az egészséges tengeri ökoszisztémákra támaszkodik.

#IY2017 A fenntartható turizmus nemzetközi éve a fejlődésért

A nemzetközi év célja, hogy támogassa a politikák, az üzleti gyakorlatok és a fogyasztói magatartás megváltoztatását egy fenntarthatóbb turisztikai ágazat felé, amely hozzájárulhat a fenntartható fejlesztési célokhoz.

Annak érdekében, hogy a turizmus hogyan tudja támogatni a Fenntartható Fejlődési Célokat, az #IY2017 a következő öt kulcsfontosságú területen támogatja a turizmus szerepét:

1. Inkluzív és fenntartható gazdasági növekedés
2. Társadalmi befogadás, foglalkoztatás és szegénység csökkentése
3. Erőforrás-hatékonyság, környezetvédelem és klímaváltozás
4. Kulturális értékek, sokszínűség és örökség
5. Kölcsönös megértés, béke és biztonság

Az év során az Earth Changers kiemeli a turizmus szerepét és célját, valamint annak módját összefügg a Fenntartható Fejlődési Célokkal, életét megváltoztató Helyek és világot megváltoztató emberek révén.